Teszlek Süveg

Teszlek Süveg, varázshatalommal bíró sapka J. K. Rowling Harry Potterről szóló regénysorozatában.

Ez a süveg osztja be a Roxfort varázslóiskolában az első éves hallgatókat az iskola négy házának (Griffendél, Hugrabug, Hollóhát, Mardekár) egyikébe. A süveg külsője meglehetősen megviselt, leginkább egy szakadozott, megviselt sapkára emlékeztet. Beszélni is tud, ilyenkor az egyik szakadást „szájként" használja. A kiválasztás menete a következő: az elsőéves diákokat a Roxfort nagytermében egyenként kihívják, egy székre ültetik, fejükre húzzák a sapkát, ami fennhangon bejelenti, hogy az újonc diák melyik ház tagja lesz. A kiválasztás alatt a süveg telepatikus úton beszélget a jelölttel, tehát az ő kívánságát is figyelembe veszi a kiválasztáskor. Harry Pottert először a Mardekárba akarta osztani, ám kifejezett tiltakozása hatására a Griffendélbe helyezte.

Dalok amiket a teszlek Süveg énekel:

„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű,házad Griffendél. Oda csak az kerül, ki semmitől se fél. Hugrabugnak nyájas népe. békés, igazságos. Oda mész, ha türelmes vagy, s jámbor – ez világos. A bölcs öreg Hollóhátban, éles elmék várnak. Kiknek a tanulás kaland, oda azok járnak. Hogyha agyafúrt s ravasz vagy, ne is tekints másra: A Mardekár való neked. Ott lelhetsz sok társra.” (első könyv)

„Új koromban - eltelt már vagy ezer év azóta - Élt e földön négy nagy mágus; róluk szól e nóta.Hősi lelkű Griffendél, kit tágas sík nevelt;Szép Hollóhát - ifjúsága zord hegyek közt telt; Szelíd szívű Hugrabug, kies völgyek lánya;S ravasz Mardekár - hazája erdők ingoványa.Kell egy mágus-tanház - vélte a hőskor négy bölcse. A Roxfort lett közös álmuk, s munkájuk gyümölcse. Kezdetektől volt egy háza mind a négynek,hiszen ki-ki más-más virtust tartott fő erényének. Bátor szívű ifjak gyűltek Griffendél köré.Hollóhát az észt helyezte mindenek fölé. A szorgosokhoz húzott mindig jó Hugrabug szíve. S a becsvágyók közül kerül ki Mardekér sok híve. Egy kérdésre kereste még a négy bölcs a választ:Holtunk után az ifjaknak házat vajh ki választ? Griffendél fejéhez kapott,levett róla engem;észt töltött belém a négy ,s ím: Teszlek Süveg lettem. Húzzatok hát fületekre,ne tátsátok szátok! Megtudjátok menten, melyik ház illik hozzátok!” (harmadik könyv)

„Hajdan, mikor új voltam még, négy mágus összeállt, s eldöntötték, létrehoznak egy varázslótanodát, hol az ifjak hallgathatják oktatóik bölcs szavát, s továbbíthatják a vének tudásunk legjavát. Sokan mondták nemes a cél, melyért a Négy síkra szállt;nem hitték, hogy valaha is rút viszály közéjük áll. Mély barátság fűzte egybe Griffendélt és Mardekárt; jóban-rosszban összetartott Hugrabug és Hollóhát. De jaj, egységük víg napját széthúzásnak bús éje követte - és erről szól a Teszlek Süveg meséje. Szólt Mardekár: „Az jöjjön, ki mágus szülők gyermeke.” Szólt Hollóhát: „Azt tanítsuk kinek éles az esze.” Szólt Griffendél: „Iskolánkba bátor ifjak jöjjenek.” Szól Hugrabug: „Énelőttem egyenlő minden gyerek.” Véleményük különbözött, össze mégse vesztek. Eldöntötték, mindannyian felelősek lesznek egy-egy házért, mely az övék:így Mardekár, teszem azt,magához hívatott minden tiszta vérűt és ravaszt.Hollóhátnál az okosok hasznát látták eszüknek;bátor lelkű társaik meg Griffendélhez kerültek. Hugrabughoz ment a többi. De akkoriban még négy hű barát vot a négy ház, szent volt a szövetség.Sok-sok évig honolt béke köztük, s egyetértés;Míg nem végül kapzsi becsvágy, sima szó, kísértés egymás ellen fordította a négy büszke házat, és közöttük féltékenység, gyűlölködés támadt. Egy ideig már-már úgy tűnt a roxfortnak vége - hiszen barát barátnak lett esküdt ellensége. Végül aztán egyik reggel elment a vén Mardekár;és az ádáz tusa nyomban véget is ért; haj, de már nem lett újra egy , mi egy volt ,s négy házunk azóta bús emlékét őrzi annak, mit elsír e nóta. Így eshetett hogy megkaptam kényszer szülte posztomat. Kár, hogy ami egyben teljes, négybe épp én osztom azt. Dalomba pár újabb strófát azért szövök ma bele, mert, bár elvégeztem a munkám, sejtem kárt teszek vele. Régi bűbáj kötelez rá, hogy betöltsem tisztemet, de oldom, mit kötni kéne - s ebből, félek, baj lehet. Éber szemmel lássátok meg mind a baljós jeleket! Veszély les ránk! Ártó szándék, zord ellenség fenyeget! Egység kell most, összefogás; ha széthúzunk, elveszünk...És most jöjjön a beosztás.Essünk túl rajta, gyerünk!” (ötödik könyv)